A hit magvának származtatása

Az a büszke „Nem hiszem, mert még nincs is úgy… ” hozzáállás eredménye a gondok viselése, és valószínű új eredménye úgy sem lesz semmi… másik felől pedig a hit velejárója a gondviselés és eredménye a remélt dolgok tényleges megvalósulása.

„A hit a remélt dolgok felőli 𝗯𝗶𝘇𝗼𝗻𝘆𝗼𝘀𝘀𝗮́𝗴 és a nem látott dolgokról való meggyőződés.” Zsid 11:1 Más fordításban: „A hit pedig 𝗮𝗹𝗮𝗽𝗷𝗮 annak, amit remélünk, és bizonyítéka annak, amit nem látunk.” Az angol King James a 𝒔𝒖𝒃𝒔𝒕𝒂𝒏𝒄𝒆 szót használja a hit jellemzésére. Tehát a hit az alapja, a biztosítéka, magva, lényege, veleje, forrása, alkotóeleme a remélt dolgoknak.

Hogyha a hit a remélt dolgok magva, akkor a megvalósulás, idő elteltével a hit magvából származik (a magból nem mindig tudható előre a növény alkata). Ezek igaz dolgokká lesznek, és lelkünket kielégítően értékesek. (𝗥𝗼́𝗺𝗮 𝟭:𝟭𝟳) Ezzel szemben vannak a haszontalan dolgok, melyek nyughatatlanságban és békétlenségben tartanak, és tényleges megvalósulásuk is egy nagy érthetetlen csalódás, vagy üresség. (Még ha Range Rover szaga van akkor is… bár annak jó az újbőr illata)

| Ki nem állhatom és nem tartom helyesnek a Magyar nyelvben a „parázna” szót, ami a Szláv eredetű szerb-horvát „prázná” szóból átvett hang alak, amelynek ott a jelentése „haszontalan”… (a Magyar nyelvben meg végképp haszontalan… Itt most nem fejtem ki, hogy miért káros és teljes mértékben helytelen a Magyarban, főleg szitok szónak élni meg a „parázna” hang alak / szó[ló/zat] jelentését; Ezzel nem mondom hogy az Anyanyelvünkben meglévő „szemérmetlen, szeméremsértő” szavak jelentése ne lenne értelmes és sajnos nyakunkban; a „Nagy Parázna egyháza” ami egy kimagasló probléma, de térjek vissza a | előtti rész folytatására…)

Hogyha a hit a remélt dolgok magva, akkor a megvalósulás, idő elteltével a hit magvából származik. Ezek igaz dolgokká lesznek, és lelkünket kielégítően értékesek. (𝗥𝗼́𝗺𝗮 𝟭:𝟭𝟳) Ezzel szemben vannak a haszontalan dolgok, melyek nyughatatlanságban és békétlenségben tartanak, és megvalósulásuk is egy nagy érthetetlen csalódás, vagy üresség. 𝑫𝒆 𝒆𝒛𝒆𝒌 (𝒍𝒆𝒈𝒂𝒍𝒂́𝒃𝒃) 𝒗𝒂𝒏𝒏𝒂𝒌! 𝑬́𝒔 𝒂 𝒓𝒆𝒎𝒆́𝒏𝒚, 𝒎𝒆́𝒈 𝒉𝒂 𝒖𝒕𝒐𝒍𝒋𝒂́𝒓𝒂 𝒊𝒔, 𝒅𝒆 𝒎𝒆𝒈𝒉𝒂𝒍. Mondhatnánk tapasztalatból… Tegyünk egy lelki sebtapaszt erre és nézzük meg milyen, mikor Isten igéjével és az ő igazságával együtt hiszünk, és nem csak egy általános ismeretlen jóba vetett bizalmat próbálunk saját erőlködésünkből fenntartani, vagy neadjisten valami fehér gerjedelmet.

Lukács 12:33 „Keressétek először Isten országát és az ő igazságát, és mindezek * ráadásként megadatnak nektek.” Az a tény, hogy ezt olvasod bizonyítja, hogy keresed Isten országát, és én most Jézus nevében mondom, hogy megtaláltad, elközelített hozzád. Erőben is, hiszen ebben áll és szóban is, amit hallhatsz a következő sorokból.

Az előbb azt ígértem, felfedezzük hogy milyen mikor Isten igéjének ismeretében hiszünk, nem csak egy általános ismeretlen jóban, az univerzumban, a csillagok vagy bolygók állásában, stb stb stb… ☺️
Ezek általános tényezők, és ha (jól) érti az ember, van alapjuk és van értelme, de mennyivel szebb, sőt csodálatosabb egy személyes Isten, mintsem egy Nagy Univerzális Személytelen Szellem (ezennel 𝙉𝙐𝙎𝙎𝙕) aki olyan nagy, hogy sosem lehet megismerni és kifürkészhetetlenek az útjai.

𝑴𝒂𝒈𝒂𝒔𝒛𝒕𝒂𝒍𝒍𝒂𝒌, 𝒎𝒆𝒓𝒕 𝒄𝒔𝒐𝒅𝒂́𝒍𝒂𝒕𝒐𝒔𝒂𝒏 𝒎𝒆𝒈𝒌𝒖̈𝒍𝒐̈𝒏𝒃𝒐̈𝒛𝒕𝒆𝒕𝒕𝒆́𝒍! Mondja a 139-es Zsoltár. Magasztallak. Én magam, egyedi módon magasztalhatlak, hogy szent félelemmel / teljes odafigyeléssel megkülönböztettél, egyedivé formáltál, így alkottál engem. Csodálatosak a te cselekedeteid! és jól tudja ezt az én lelkem.

12-16: „neked maga a sötétség sem homályos, s az éj világos neked, mint a nappal. Te alkottad veséimet, anyám méhében te szőtted a testem. Áldalak, amiért csodálatosan megalkottál, és amiért csodálatos minden műved. Lelkem ismered a legmélyéig, létem soha nem volt rejtve előtted. Amikor a homályban keletkeztem, és a föld mélyén elindult életem, szemed már látta tetteimet, s könyvedben mind felírta őket. Meghatároztad napjaimat, mielőtt még egy is megjelent belőlük.” (érdemes elolvasni minden fordításban. Szebbnél szebbek.) Az angol King James azt mondja, hogy 𝒇𝒆𝒂𝒓𝒇𝒖𝒍𝒍𝒚 𝒂𝒏𝒅 𝒘𝒐𝒏𝒅𝒆𝒓𝒇𝒖𝒍𝒍𝒚 𝒎𝒂𝒅𝒆, ami azt jelenti, hogy szent odafigyeléssel, meglehet már félelemmel és csodálattal teremtettél. Ez az a fajta félelem, amikor valami nagyon fontos dolgon dolgozól és nem ronthadod el, hogy mestermű alkotás lehessen. És lett. Lettél. Lettem. Lettünk. Lettek. Lesznek.

Most, hogy röptében az isteni személyazonosságunk kicsit tisztább, térjünk rá arra amit megígértem.

A kívánt, kért és remélt dolgok a hit magvából származnak. Azoknak a remélt dolgoknak az alapja, a magva, a forrása, az alkotóeleme pedig a hit. Miben különbözik a tiszta, Isten ajándékának tudható hit a „pozitív gondolkodástól” vagy az önfejű gerjedelmektől?

Hm… ? … ?! … Hü’ mmmm?

Békességben. A békesség jelenlétében vagy annak hiányában különbözik. A sajátunkéban… az nem (feltétlen) baj, ha másnak békétlenséget okoz a mi hitünk. Van aki ha igazán nagyot kellene higgyen, attól lesz békétlen, mert e világhoz szabja magát, esetleg kikerülünk a sunyi kis világából, amiben meglehet addig sem voltunk benne.

Jakab » 4. Fejezet: „Honnan vannak a háborúk és harcok köztetek? Nem onnan-e a ti gerjedelmeitekből, a melyek a ti tagjaitokban vitézkednek? Kívántok valamit, és nem kapjátok meg, gyilkoltok és irigykedtek, és nem nyeritek el, harcoltok és háborúskodtok, és nincs semmitek, 𝗺𝗲𝗿𝘁 𝗻𝗲𝗺 𝗸𝗲́𝗿𝗶𝘁𝗲𝗸.

𝗞𝗲́𝗿𝗶𝘁𝗲𝗸, 𝗱𝗲 𝗻𝗲𝗺 𝗸𝗮𝗽𝗷𝗮́𝘁𝗼𝗸, 𝗺𝗲𝗿𝘁 𝗿𝗼𝘀𝘀𝘇𝘂𝗹 𝗸𝗲́𝗿𝗶𝘁𝗲𝗸, (mert) csak azért (kéritek), hogy élvezeteitekre fordítsátok. … Irigységre kívánkozik a lélek, amely bennünk lakozik? … Isten a kevélyeknek ellenáll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ad. Engedelmeskedjetek azért Istennek, álljatok ellene az ördögnek, és elfut tőletek.”

𝒆́𝒔 𝒏𝒊𝒏𝒄𝒔 𝒔𝒆𝒎𝒎𝒊𝒕𝒆𝒌, 𝒎𝒆𝒓𝒕 𝒏𝒆𝒎 𝒌𝒆́𝒓𝒊𝒕𝒆𝒌. Itt tisztán és egyértelműen kijelenti az ige, hogy Isten nem hallgatja meg azokat a kéréseket, melyek helytelenül vannak feltéve. Ha meg is hallja, nem hallgatja/válaszolja meg. 𝑲𝒆́𝒓𝒊𝒕𝒆𝒌, 𝒅𝒆 𝒏𝒆𝒎 𝒌𝒂𝒑𝒋𝒂́𝒕𝒐𝒌, 𝒎𝒆𝒓𝒕 𝒓𝒐𝒔𝒔𝒛𝒖𝒍 𝒌𝒆́𝒓𝒊𝒕𝒆𝒌, 𝒄𝒔𝒂𝒌 𝒂𝒛𝒆́𝒓𝒕, 𝒉𝒐𝒈𝒚 𝒈𝒆𝒓𝒋𝒆𝒅𝒆𝒍𝒎𝒆𝒊𝒕𝒆𝒌𝒓𝒆 𝒇𝒐𝒓𝒅𝒊́𝒕𝒔𝒂́𝒕𝒐𝒌.

Van egy teljes, kész, elvégzett és egyben örök életforma, ami a rendelkezésünkre áll, most elérhető, kegyelemből, nem saját erőfeszítésekből, azért, hogy senki se dicsekedjék. Ezt hit által lehet elérni és megélni. Sokkal nehezebb befogadni és hit által magunkévá tenni; ismétlem: teljes, kész, elvégzett és egyben örök életforma. Sokkal nehezebb befogadni és hit által magunkévá tenni mint valami gyenge kínai másolatot kínok között kiharcolni magunknak. Ezt tudom. De mégis egy cseppett könnyű, mikor az Atya úgy dönt, hogy ajándékba adja. Hit által éltek jó életet a régiek, elődeink. Hit által nyertek jó tanubizonyságot Istentől őseink, az ősök, szellemi atyáink a hitben. Hit által értjük meg, hogy a világokat Isten szava alkotta, tehát nem a láthatókból lett a látható, hanem fordítva.

Felettébb terjedelmes lenne leírni mindazt a jót egyszerre ide, ezért a Szentlélekhez fordulok Jézus Krisztus szolgájaként Isten evangyéliomában munkálkodva és a lehető legrövidebben, mégis hitem szerint hatásosan a következőt tesszük:

János 10:1-10
„Bizony, bizony mondom nektek: A ki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem másunnan hág be, az tolvaj és rabló. Aki pedig az ajtón megy be, a juhok pásztora az. Ennek az ajtónálló ajtót nyit; és a juhok hallgatnak annak szavára; és a maga juhait nevökön szólítja, és kivezeti őket. És mikor kiereszti az ő juhait, előttük megy; és a juhok követik őt, mert ismerik az ő hangját. Idegent pedig nem követnek, hanem elfutnak attól: mert nem ismerik az idegenek hangját. Ezt a példázatot mondta nekik Jézus; de ők nem értették, mi az, a mit szólt nekik. Újra mondta azért nekik Jézus: Bizony, bizony mondom nektek, hogy én vagyok a juhoknak ajtaja. Mindazok, a kik előttem jöttek, tolvajok és rablók és ezért nem hallgattak rájok a juhok. Én vagyok az ajtó: ha valaki én rajtam megy be, megtartatik és bejár és kijár majd, és legelőt talál. A tolvaj nem egyébért jő, hanem hogy lopjon és gyilkoljon és pusztítson; én azért jöttem, hogy életük legyen, és az bőségben legyen.”

Jer 29:11
„Mert én ismerem a gondolatokat, amelyeket gondolok rólatok – mondja az Úr –: békességre és nem veszedelemre vonatkozó gondolatokat, hogy egy reményteljes jövőt adjak nektek.”

𝗥𝗲𝗺𝗲́𝗻𝘆𝘁𝗲𝗹𝗷𝗲𝘀 𝗷𝗼̈𝘃𝗼̋𝘁. A remények beteljesültségének jövőjét.

Ez most már a tied. Az „elvégeztetett” szusz lélekzetében megpróbálhatod / megvizsgálhatod, azaz 𝗺𝗲𝗴𝘁𝗮𝗽𝗮𝘀𝘇𝘁𝗮𝗹𝗵𝗮𝘁𝗼𝗱. Ha túl vallásos vagy, akkor elsőre hihetetlennek és tiltott dolognak fog tűnni, majd inkább eretneknek címkézed, de attól újra megpróbálhatod, mikor sikerül akkor ez eltűnik az által és senki nem fog vádolni semmiért sem.

A megváltás magába foglalja a teljes testi gyógyulást, bűntelen sorsunkban való boldogulást, a bővölködést, gazdagságot (nem azt a fajtát mikor valójában a pénz uralkodik rajtunk és hajhászai leszünk vagy másokat leuralókká válunk a pénz szeretete miatt, hanem a gazdagságot. Amiben mi vagyunk gazdája a pénznek, Isten megbízásából sáfárok, akár 1 Trillió Forint felett is – az 2,5€ milliárd… Tudom hogy sokaknál Isten és a pénz két összeegyezhetetlen világ, de most csak annyit mondok, hogy ha valakinek a nincstelenség szabja meg hogy, mit mikor hol kivel és hogyan csinálhat akkor ugyanúgy a pénz az Istene annak is mint annak akinek a fejetlen habzsolás. Egy botnak két vége még mindig ugyanaz a bot.). Nem csak bűnök bocsánata van benne a megváltásban, az üdvösségben. Az eredeti görög Szentírásban a megváltást jelölő szó magába foglalja az összes fentit és nem igei alakban szerepel, hanem főnévi alakban, tehát az már egy elvégzett és visszafordíthatatlan tény. Kész tény. Ha csak a bűnök bocsánata lenne az üdvösség, az nem lenne evangélium, hanem „epp hogy csak megúsztuk kicsi öröm hír…” Az evangyéliom túl jó hogy igaz legyen, eszméletlenűl jó hírt jelent, ismét görög szó, magyarosított hangalakban. Erőssen felfoghatatlan, ki hitte volna HÍR! Ezt jelenti a más etnikumu avagy pogány, jelen esetben görög „evangélium” szó!! Jézusban mindez már a mienk. Ez igenis így van, és így van! Jézus a keresett Isten országa és annak igazsága. Sokkal valóságosabb és az anyagi világra kiterjedő hatalma teljes, teljhatalom. Ezt eddig sokan el is hiszik és egyet értenek velem ebben. Mindenki állítja, hogy Istennél minden lehetséges, ő mindent megtehet(ne ha akarna). De azt már kevesen tudják, hogy már meg is tett mindent! Butaság azon gondolkodni, hogy „Jaaaj vajon nekem is, értem is megtenne valami egésszen kicsi apróságot?”. Ez csak hitetlenségből ered. És ez a fajta hitetlenség pedig az ismeret hiányából. A hit hallásból pedig ered, a hallás (megértés) meg Isten igéjéből.

A Róma 12:2-ben tisztán ez van leírva: „És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által, 𝗵𝗼𝗴𝘆 𝗺𝗲𝗴𝘃𝗶𝘇𝘀𝗴𝗮́𝗹𝗷𝗮́𝘁𝗼𝗸, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata.”

Ebből azt is megtudjuk, hogy Istennek az akarata jó, kedves és tökéletes. Tehát a betegség, a szegénység és nyomorúság nem tőle van, hanem a tolvajtól. Vagy ha szerinted a betegség Isten akarata, akkor hogy merészelsz orvosságot szedni Isten akarata ellen? Nem lenne egy szép dolog, ha ez lenne a helyzet… Azért is jó a „tolvaj” szó használata ebben a helyzetben, mert jól kifejezi, hogy valami ami jogszerint már a mienk, azt el tolvajkodja valaki… és ha nem ismerjük jogainkat nem fog alább hagyni soha.

A Magyar bibliafordítások mindenike enyhén szólva kishitü és vonakodó mikor az Istennel való azonosuláról, vele való bennsőséges közösségről és az ő mérhetetlen jóságának befogadásáról / leírásáról van szó. A görög fordításban a 𝗺𝗲𝗴𝘃𝗶𝘇𝘀𝗴𝗮́𝗹𝗷𝗮́𝘁𝗼𝗸 „dokimazo” δοκιμάζω szó szerepel (hogy megvizsgáljátok Istennek jó, kedves és tökéletes akaratát), ami szó szerint azt jelenti, hogy az 5 érzékre kiterjedően megtapasztalhassuk. Egy nagyon erőteljes ígéretet nyújt Isten igéje itt, ami egy feltételhez van kötve: „És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megtapasztaljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata.” Azt ígéri, hogyha elménket megújítsuk az ő igéjével, akkor azok kinyilatkozásában testileg is megtapasztalhatjuk az ő jó, kedves és tökéletes akaratát. Ami a szineváltozott állapot. Ezt tapasztalatból, megvizsgált, kipróbált, az anyagi világban tapasztalt tapasztalatból állítom: lehetséges, és a legjobb, legbiztonságosabb módja pedig az ige ismeretben van, tanulmányozás által és az elme megújítása révén. Isten az ő kegyelméből megadta nekem ezt több lépésben is, még az igéjének szószerinti ismerete előtt, de akkor nem tudtam, hogy miben áll az, amit megélek. Most viszont, hogy folyamatosan felfedezhettem és felfedezhetem, így sokkal értékesebb és tartalmasabb, pedig kevesebb az 5 érzék szintjén az olyan jellegü természetfeletti tapasztalat. Hiszem hogy azért adott meg sok tapasztalatot, élményt, beavatást, hogy könnyebben higgyek, vagy hogy higgyek egyáltalán… illetve volt olyan, azokkal járó megpróbáltatás, ami miatt ha pusztán olvastam volna a dolgokról valószínű nem lett volna elég tudásom ahhoz, hogy tovább haladjak. De ez egész ilyen tapasztalatból azt szűrtem le hogy, azért kaptam ajándékba, hogy tovább adjam.
Visszatérve a Magyar Biblia fordítások visszafogottságára, mutatok még egy elég népszerű igerészt, ami teljes mértékben mellé megy a Szentlélek által ihletett üzenetnek. Magyarul nem azt adja át, mint amit az élő ige súg, miközben egy Szentlélekkel betöltekezett hívő olvassa.
Zsid 12: 2 „Nézzünk fel Jézusra, a hit szerzőjére és beteljesítőjére, aki az előtte levő öröm helyett – a gyalázattal nem törődve – vállalta a keresztet, és Isten trónjának a jobbjára ült.” Másik fordítás: „Tekintsünk fel a hit szerzőjére és bevégzőjére, Jézusra, aki az eléje tárt öröm helyett keresztet szenvedett, nem törődve a gyalázattal; és Isten trónjának jobbján ül.” Ismét másik: „Tekintsünk föl a hit szerzőjére és beteljesítőjére, Jézusra, aki a fölkínált öröm helyett a kereszthalált szenvedte el, anélkül hogy a gyalázattal törődött volna, s most Isten trónjának jobbján ül.”
Pedig mennyire ortodoxnak (helyesnek) hangzik. Szín tiszta vallásos ige, semmi hibát nem látni benne.
Nem csodálkoznék ha fogyna a türelmetek, ezért csak röviden leírom a helyesbítést és azután rátérek a lényegre, csak valami hasznos ismerettel kinyújtva lekellett koptatni ketteseket.
A helyes, vagy hű fordítás Magyarul így szól: „Tekintsünk föl a hit szerzőjére és beteljesítőjére, Jézusra, aki az előtte álló öröm révén/által, elszenvedte a kereszthalált, anélkül hogy a gyalázattal törődött volna, s most Isten trónjának jobbján ül.” Pl… a lényeg az öröm RÉVÉN és nem AHELYETT. (az Ószövetségi Nehémiással, a majdani feltámadás/újjáépítés előképének ige részével cseng ez egybe: “az Úrnak öröme a ti erősségtek.” Neh 8:10)

Rendben!

Akkor ha már ennyit beszéltünk róla, most szólítsuk is meg:

Jézus Krisztus! Köszönöm a megváltásom biztosítékát, a Szent Lelket és üdvösségem minden velejáróját. Kérlek, nyilatkoztasd ki mindet számomra, hogy fényeskedhessem Atyánk dicsőségében, a te nevedben. Legyen így most. Így van. Így van.

Hálásan köszöntem!

U.I.: Van egy kiegészítő a hozzászólásoknál.